Hii Guys!! I'm D, és meghoztam a 21.Részt!!
Remélem el nyeri a tetszéseteket, és feliratkoztok,
komiztok, illetve csatlakoztok a csoporthoz!!!!!!!
Jó olvasást!! :)
D xoxo
A nap nagy részét -Harry-nek köszönhetően- az ágyban kellett töltenem.Egy idő után sikerült ki szabadulnom karjai közül.Úgy hogy a helyemre egy párnát csúsztattam, -jól be vált terv.A konyhában ücsörgök egy csésze tea társaságában, a csöndes házban.Fejemben ezer s meg annyi kérdés forog, miért vagyok itt? El mehetnék, de nem teszem.A félelmemnek semmi nyoma, ami különös mert az a szoba, eléggé fel zaklatott.És a tegnap este...Eseményei sem voltak a legjobbak.Amióta ismerem Harry-t az életem 360-fokos fordulatot vett.Nem emlékszem szinte semmire, a napok egybe folynak, s nem tudom el dönteni hogy mit akarok.És mindez Miatta van.Csakis Miatta.Ha nem ment meg, -amiről fogalmam sincs hogy igaz-e - akkor most nem ülök itt.Nem ülök itt és nem keveredek bele semmibe, nem megyek el vele és a barátaival vásárolni.Nem történik meg a verseny, nem maradok itt.Nem, veszekszek vele Lux miatt és, nem fessük ki azt a helyiséget.Nem történik meg a tegnap este s nem szeretem meg Őt... Ajkaimon egy halk sóhaj szökik ki, miért nem mentem el akkor, amikor meg tehettem volna?Most nem kéne azon törnöm a fejem hogy hogyan ne mutassam ki a közeledésem felé.Főleg most, hogy arra se emlékszik hogy ki vagyok.Fejem a könyökömön támasztom meg.
Reménytelenül hülye vagyok...
Ő és én, ez...Badarság,Ő punk én Emily vagyok.A visszahúzódó csúnya, sovány prűd lány.Ahogyan ezt már Perrie is el mondta, nem egyszer.Bár, ma reggel egész kedves volt velem, ami nagyon meg lepett.Mert azt hittem teljes szívéből utál, és nem tudom el dönteni hogy utál-e vagy sem.Mindegy, így is csak Lux miatt kell itt maradnom.Hisz Ő is ezt mondta, kizárólag a kislány miatt.Habár, ezt sem igazán értem.Harry és Lux tökéletesen ki jönnek egymással, akkor Én minek kellek? Az anyukáját nem fogom tudni helyettesíteni, azt senki se tudja.Enyhén meg rázóm fejem s vissza rántom magam a valóságba, a csúf valóságba...
A porcelán darabot ajkaimhoz emelem, kortyolok belőle egyet, és egy köhintés hallatán majd' meg fulladok.A csészét a pultra helyezem, levegőért kapkodva fordulok meg.Hátam mögött Niall áll.
-Normális vagy?! Majdnem szívrohamot kaptam! -akadok ki.Pár másodperc múlva rá jövők arra hogy, nem kellene ilyen hangosan beszélnem.Le hajtott fejjel el mondok egy "bocs"-t, és meztelen lábfejemet figyelem.Teljesen ki keltem magamból -ilyen is régen volt.
-Nem Emily, én sajnálom. -mondja, amin meg kell lepődnöm.A punkok szoktak "bocsánatot" kérni (?!) ,ez nem ellenkezik a törvényekkel, és a szokásaikkal? Vagy hogyan van ez?!Fel emelem fejem, kék szemeit enyéimbe mélyeszti.Hogy lehet egy pasinak ilyen gyönyörű kék szeme? Kérdő szemeimmel az előttem álló férfit figyelem.
-Jól érzed magad? -kérdezi meg, ezt a kérdést is régen tették fel nekem.Egy újabb sóhaj hagyja el számat, s biztosra veszem hogy hallotta.Közelebb lép hozzám, majd mellém áll.Csípőjét a pultnak dönti, ahogyan Én is.Magasabb nálam, nem sokkal de magasabb, le pillant rám.Kicsit zavaró, ezért fel nézzek rá.
-Addig nem hagylak békén, amíg nem válaszolsz. -mondja, közben fogait is meg mutatja.Vajon mitől ilyen fehér a foga?
Emily, válaszolj, ne csak gondolkozz!!
-Minden oké. -nyögöm ki percek múlva.Remélem ennyi bőven elég lesz neki, vagyis szeretnék beszélni valakivel.De, nem magamról, Harry-ről és erről az egészről.Itt az idő, most vagy soha Emily!
-Ö, kérdezhetek valamit? -félve fel pillantok rá.A srácok és Perrie közül Niall tűnik a legnormálisabbnak, és ezt a feltételezést csak egy féle képen tudhatom meg.
-Bármit kislány. -mondja jókedvűen, amin kicsit mosolyognom kell.A nap hátra levő részében sok mindent meg tudok Niall-ről és rajta keresztül Harry-ről is.El mondja hogy Harry-t hol szedték fel, és hogy mennyit változott pár év alatt.Amióta Ő is a banda tagja.A szőkeségről meg tudom hogy ír származású és hogy ezt az egészet a családja miatt csinálta/csinálja.Mert el adósodtak és kellett a pénz, ezek után pedig szinte már meg szokottá vált neki ez az élet.A versenyzés.Elmondja, hogy a hobbija a gitározás, és amikor nincs a bandával gitározik.Azt is meg említi hogy a fiúk cukkolják ezzel a hobbijával, ami számomra furcsa.De, már hozzá szoktam a sok furcsasághoz a fiúkkal kapcsolatban. Harry-ről meg tudom hogy van egy nővére akivel nem tartja a kapcsolatot, de az okot Niall nem mondta el nekem.Mind e mellett meg tudom azt is, hogy Harry a legfiatalabb tagja a bandának és hogy egy hónapja volt a huszadik születésnapja.
-Egy utolsó kérdés. -mosolygok- Ki az a Louis?- az asztal fölött görnyedek, de amikor észre veszem Niall komoly arcát akkor ki egyenesedek.Rosszat kérdeztem? Az előttem ülő férfit nézem, s várom hogy válaszoljon, de nem teszi.
-Ahhoz neked semmi közöd. -jön hátam mögül a válasz.Lassan meg fordítom fejem, Harry zöld tekintetével találkozik tekintettem.Arcából ítélve; vissza tért a régi Harry...
-Lépj le, Niall. -mondja, s az említett személy távozik is.Egy pillantást még vet rám, majd el tűnik hallom a bejárati ajtó csapódását; el ment.Félve Harry-re pillantok, szemei el sötétülnek.Nagy bajban vagyok? Le ül Niall helyére, velem szembe.Nyelek egyet.Alkarján támaszkodik meg, s szemeivel engem fürkész arca rezzenéstelen.
-Miért faggatod Niall-t? -kérdezi,tenyerem izzad.És a hideg futkos a hátamon hangjától, olyan fagyos a tekintette hogy a hó el olvadna mellette.Percekig bámulok magam elé, azon gondolkodok most dühös vagy csak meg akar félemlíteni? Nem tudom el dönteni, talán mind kettő.
-Emily, kérdeztem valamit. -töri meg a csendet, fel kapom fejem.Szemei tűzben égnek, mély levegőt veszek s próbálok valami értelmeset ki nyögni.
-Én,.,Mi, csak beszélgettünk. -mondom, nem merek a szemébe nézni.És, most nem is nagyon akarok.Az asztal alatt babrálom ujjaimat, miért csak három órán át hatott a nyugtató?
-Az életemről? -egyik szemöldökét az egekbe emeli.Most komolyan muszáj ilyennek lennie? Miért nem kap be még egy nyugtatót és tér vissza a barátságos normális Harry?!
Emily, az a Harry csak a fejedben létezik...
-Harry, egy hónapja élek veled és semmit se tudok rólad.Bezzeg te mindent tudsz mindenkiről, hagytam hogy bele keverj minden egyes bajba, és a hülye barátságtalan barátaidat is el viseltem.De, most már nem fogom, örülnöd kellene hogy nem hagytalak ott abban a retkes sikátorban és hogy élsz! Tudod, már bánom hogy nem szöktem el tőled, veled lehetetlenség együtt élni! Te egy elmebeteg vagy! És ezt a megítélésemet alá támasztja a fegyver szobád is! -hangom jóval magasabb mint amilyen szokott lenni, és azt hiszem teljesen ki keltem magamból.Hátra dőlök a fa székben s csak most jövők rá arra hogy; el árultam magam.El mondtam neki azt amit nem kellett volna, vagy nem most vagy nem tudom...Upsz.
Harry szemei tágra nyílnak majd össze szűkülnek, fel áll az asztaltól.Engem néz, ebből mi lesz (?!)
Kezei ökölbe szorulnak, s tudom hogy Harry egy időzített bomba;bármikor robbanhat.Állom tekintetét, de attól tartok nem kellene.Ajkai el vállnak;
-Te le mentél a pincébe? -kérdezi össze zárt fogai mögül, le nyelem a torkomban lévő gombócot.Most érzem azt hogy igazán nagy bajban vagyok, és most nem lesz senki aki segítsen rajtam.Viszont egy valamit meg tudtam; akkor, az nap, a pincében jártam.
