Hii Guys!! Meg hoztam a 9.Részt!!
Köszönöm a díjakat, és a komikat!!
Várom a további olvasót!! :)) Jó olvasást!!
Feliratkozni, komizni, csatlakozni ér!! ♥ ;)
D xoxo
-Ébresztő! -mondja egy rekedtes hang, szemeim ki pattannak helyükről.Fel akarok ülni,de nem tudok.A karjaim a fejem fölé vannak kötözve (?!), moccanni se tudok.Mi a....?!!
Ijedten nézzek Harry-re aki velem szemben ül, egy széken.Lábain támaszkodik a karjaival és engem figyel.Felső testét egy fekete póló takarja.
Tekintette égeti a mellkasom, mit néz rajtam ennyire? Végig nézzek magamon, a felső testemet csak egy melltartó takarja.Karjaimra is veszek egy pillantást,bilincs van rajtuk.Ide bilincselt az ágyhoz? Nem rémlik hogy ebbe bele egyeztem volna.Annyira szánalmasan érzem magam, itt vagyok egy idegen férfi házában aki egy pszichopata állat.Olyan vagyok mint egy hal, aki vergődik a tengerparton.Csak, Én egy ágyhoz vagyok bilincselve.Ez a bilincs túl szoros, a csuklómba vág akárhányszor meg mozdítom azt.Abba hagyom a próbálkozást és Rá nézzek.Állát öklein támasztja meg, s figyel.Tekintette lyukat éget mellkasomon.Ilyen egy mocskot, mint ez.... Pár hosszú idegölő perc után, hajlandó rám nézni a szemembe.
Egy elégedett mosoly ül ki ajkaira, amitől -ha tudnék- a falra másznék.Fel áll, és az ágyhoz sétál.Meg áll mellettem, le néz rám.Tekintetét enyémbe fúrja, elmémben fel villan egy kép a tegnapról.A pofonról, az arcáról.Nem akarom újra át élni.Karjaim testem mellé zuhannak, dörzsölni kezdem csuklóimat.Csak azt nem értem miért Én? Miért engem kellett ki szúrnia? Hajammal próbálom takarni felső testem, örülök annak hogy ilyen hosszú és sűrű a hajam.Fel ülök, hátam az ágy támlájának döntöm.Nem emlékszem arra hogy át öltöztem volna...
-Mit csináltál velem? -kérdezem, a takaró alá rejtem hiányosan fel öltözött testemet.Mivel egy foltot se láttam magamon, ezért nem tudom el képzelni miért vetkőztettet le.Le ül mellém, az ágyra.Én pedig automatikusan összébb húzóm magam, ezzel kis távolságot tartva.Tenyerét arcomhoz rakja, ujjaival végig simít a pofon helyén.Fejét oldalra dönti, arcomat cirógatja.
-Semmit, még. -hangja nyugodt,túlságosan is.Mondata nem hangzik túl jól -nekem.Habár, ez a mondat szerintem egy lánynak se hangozna jól.
Hosszú ujjait arcomon futtatja végig, néhányszor.Ilyenkor el kell gondolkodnom azon, hogy ez a férfi ugyan az aki tegnap fel pofozott? Mert, szerintem nem.Olyan, mintha két teljesen külön ember lenne.Van a kedves, srác.És van az, aki erős, és titokzatos.Ujjait el veszi, arcomtól, és fel áll.Nézem távolodó alakját,ami az ajtóhoz sétál.Mancsát a kilincsre helyezi, de mielőtt le nyomná azt, vissza fordul.
-Öltözz fel, ma el megyünk vásárolni. -mondja el a mai programot, és el hagyja a szobát.Egy ideig bámulom
az ajtót, és várom a csodát.
Majd fel kellek az ágyból, és keresek valamit amibe el rejthettem magam.
A takarót magamhoz szorítva állok föl a puha ágyból.S megyek a ruhám keresésére.Hál' Istennek nem kell sokat időznöm, mivel minden ki van készítve.Az ágy előtti ládára, eddig észre se vettem hogy ez itt van.
Le dobom magamról a takarót, és magamra kapom a szoknyát amit találok.
Felső része fekete, míg az alsó hát..Fekete, és aranyoz mintákkal van tarkítva.Nem igazán az én stílusom, de mivel nincs más, muszáj fel vennem.Le ülök a ládára, és fel veszem a hozzá illő magassarkút.Fogalmam sincs ki adja ezeket a holmikat, de nagyon szeretheti ezeket a cipőket.Találok még egy kar perec féleséget, azt is fel teszem.Majd miután kész vagyok, be vettem az ágyat.
Meg fogom a táskát -amit tegnap kaptam- és a vállamra helyezem.Lassú léptekkel közelítem meg az ajtót, -gyűlölöm ezeket cipőket.Hosszú percekbe telik mire le érek a lépcsőn,de egyszer se estem el, még.Végig nézek magamon, el fogadható.Ujjaimmal át fésülöm hajamat, s hagyom hogy a vállamra omoljon.Körbe pillantok, de sehol senki.Minek megyünk vásárolni? Egyáltalán mit vásárolunk?
És, miért költ rám? ~Kérdések, mindenhol az elmémben...
-Gyere. -zökkent ki Harry, s el indulunk ki az ajtón.Ő be zárja azt, és a garázsba sétálunk, ismételten a Range Rover márkájú autót válassza.
Meg lepődök amikor egy szőke hajú nőt láttok a kocsinak dőlni.
Rövid nadrágot, és egy fekete pulcsi szerűséget visel, egy bakanccsal.A telefonját nyomkodja, le hajtott fejjel.Lábain tetoválások sokasága látható.Csak akkor kapja föl a fejét amikor Harry-vel elé érünk.
Végig néz rajtam, és egy halvány mosoly ül ki sminkelt arcára.
-Na, végre Styles. -mondja és hátat fordítva nekünk be ül az anyós ülésre.
Harry a volán mögött foglalja el helyét, Én pedig hátra ülök.Be kötöm magam, tekintettem kifelé szegezem.Az autó el indul, s ezzel együtt valami rock zene is be kapcsolódik. Hm, a szöszi be kapcsolta a rádiót...
Nem szeretem az ilyen gyors, és dübörgő zenét.Főleg nem az olyat amiben vonyítanak.Próbálom ki zárni a zenét, de olyannyira hangos hogy az szinte lehetetten.Úgy érzem magam mint egy harmadik kerék. Harry és ez a nőszemély olyan jól el vannak egymással hogy szerintem azt se vennék észre ha ki ugranék.Várjunk....Én most....Féltékeny vagyok? Ez nevetséges, mégis mire lennék féltékeny? Egy ilyen lányra? Aki olyan mint egy papír ami tele van firkálva.Na és Harry miatt?! Nevetnem kell, ez hülyeség.
Kezdek meg bolondulni, hisz már egy hete senkivel se beszélgettem.Már mint, olyannal aki meg is ért.Nagyon el merülhettem a gondolataimban, mert csak akkor térek magamhoz, amikor Zayn ült be mellém a kocsiba -hátra.Az ajtóhoz préselem magam, a múltkori "csevegésünk" nem volt túl biztató számomra.Szemeim végig rajta tartom ahogy be száll, s gyilkos pillantást lő az előttem ülő nőre.Ismerik egymást? Tekintetünk találkozik egy pillanatra, dob felém egy széles mosolyt.Amit én egy halvánnyal viszonozok.Be csapja az ajtót maga mögött, és már indulunk is.
Íriszeim el veszem Zayn-ről és magam elé bámulok.A rock zene ismét hangos lesz, de mindenki csöndben marad.Kissé kínos számomra a csend.Azt várom hogy Harry és a szöszi el kezdjenek beszélni, és nevetgélni.De, nem értem magam miért zavar ez engem? Hisz nem tett értem semmit se, nem vagyunk egymásnak senkik.Akkor miért érzem ezt a fájdalmat a mellkasomban?
-Hey, Emily mi újság? -kérdezi Zayn felettébb jó kedvűen.
Rá emelem tekintettem, fekete haja tökéletesen fel van zselézve feje tetejére.Egy fehér pólót visel, és fekete farmert.Egyik karját az ülésre fekteti, teljes testével felém fordul.Egy fekete-piros kockás inget is visel, de nincs be gombolva.
-Semmi, veled? -válaszolom, most valamiért nem ijedek meg tőle.Tudván hogy Harry is a kocsiban van,nem azért mert féltékenyé akarom tenni.Miért tenném? Ez az egyik, a másik miért lenne féltékeny? Hisz nem járunk. Fejezd be Emily! ~Parancsol rám belsőm, és igaza van.Vissza térve, azért nincs félelmem -most- mert tudom hogy Zayn tart Harry-től. Vagyis, én úgy láttam.
-Nem sok. -válaszolja.Épp hogy hallom amit mond, túlságosan hangos a zene.Egy kicsit lejjebb lehetne halkítani.Bólintok egy aprót, hogy lássa értem amit mond.Szemeim az ablakon kívülre vándorolnak.Egy ideig bámulom a fákat, és az embereket.De, mindezt meg zavarja Zayn;
-Tudod, bejönnek a barna hajú lányok. -mondja, lassan felé fordítom a fejem és valami istentelen hülye fejet vágva nézzek rá.Az egyik barna fürtömet csavargatja ujjaival. Mi baja van az itteni pasiknak???
-Chh. -szólal meg a szöszi.
-Mi van Perrie? Nem jött össze a dolog Jake-el? -mondja gúnyosan Zayn. Tehát volt közöttük valami.Érdeklődve figyelem őket, és a civakodásukat.
-Semmi közöd hozzá. -válaszol -ezek szerint- Perrie. Fekete hajú "barátom" be fejezi a hajam piszkálását.
Hátra dől az ülésben, és a szőke hajú punk lányt figyeli.
-De látom, már te se tudsz csajozni. -valaki le halkítja a zenét.Az a valaki pedig Harry, mivel Perrie éppenséggel a mellettem ülő sráchoz fordult és beszélt.A férfi arcára egy mosoly ül ki.
-Én tudok csajozni, -előre dől, -csak tudod, a normális lányok nem adják meg magukat elsőre. -oktatja ki Zayn Perrie-t. Karjaimat össze fonom a mellkasom előtt, s várom Perrie beszólását.
-Kislányoknál bár hogy próbálkozhatsz... -mondja, ami rosszul esik.Már tizennyolc vagyok, nem egy kislány.Tudom jól hogy rám értette, de akkor is.Én se tettem rá semmilyen megjegyzést, csak gondolatban.
-Na jó, elég legyen.Nem azért hoztalak el tieteket hogy marakodjatok. -szól közbe Harry, mind a ketten el maradnak.Zayn az ablakon bámul ki, ahogy Perrie is.Együtt voltak? Ez nem igazán látszik, meg.De, az ellentétek vonzzák egymást.
-Gyerekesek vagytok. -hangosítja fel a rádiót, így újra meg süketülök.
Az út további részén senki se szólal meg, mert ez után a mondat után kér perccel később meg állunk.Pontosabban le parkolunk, egy plázánál.
Harry le állítja a járműt, majd ki veszi a kulcsot és ki száll.A többiek is így tesznek,bele értve engem is.
Óvatosan be csukóm magam mögött az ajtót, ami pittyeg egyet.Ez azt jelenti hogy le van zárva, és ha hozzá érsz meg szólal a riasztó.
El sétálok a fekete szörnyetegtől, Harry mellém szegődik.Míg a szerelmes pár előttünk megy.S veszekednek.Fura egy pár, az egyszer biztos.
-Nehéz esetek. -jelenti ki Harry- Nem igaz? -le pillant rám, egy pillanatra rá nézzek.Hatalmas kezeit zsebeibe rejti el, szemeivel engem majd a földet kezdi pásztázni.
-De, azok. -értek vele egyet.Most ha meg nézem Harry-t, olyan mint egy gimis kamasz.Akiért mindenki oda van, nem pedig egy titokzatos punk.Zayn-ék el tűntek a látó körömből, ami -most- nem aggaszt.Sőt, kicsit örülök neki.Be sétálunk egy nagy üveg ajtón, és meg célozzuk az első ruha boltot amit meg láttunk.
-Honnan ismered őket? -kérdezem halkan. Harry-nek van egy bizonyos "türelem határa" amit ha át lépsz, nagy bajban vagy.És, én azt a határt nem akarom át lépni.
-Zaynt, a bokszteremből.Egy helyre jártunk edzeni. -mondja majd el vesz egy piros kosarat az egyik fal mellől.Folytatja;
-Perriet, hát... -tarkóját vakargatja, fel kell néznem rá ha rá akarok nézni. -Huh, először egy bárban találkoztunk, aztán pár napra rá már Zayn-é volt. -meséli a "sztorit".
Tetszik ez a Harry, vagyis ez az oldala.Nem parancsolgat, laza és nyugodt.Lehet vele beszélgetni, és jó hallgatni amit mond.Hol van az a Harry aki reggel oda bilincselt az ágyához? Nem tudom, de nem is érdekel.Oda sétálunk egy asztalhoz, amin csak pólók vannak.Válogatni kezdek közöttük, bár nincs olyan darab ami nagyon el nyerné a tetszésemet.
Idáig hallom Perrie és Zayn beszólásait, pedig az üzlet másik felén vannak.Egy pillanatig el időz a tekintettem rajtuk, aranyosak lehetnek együtt.Főleg ha nem veszekednek.Figyelmem újra a ruháknak szentelem, s nem foglalkozok semmivel.
