2014. július 12., szombat

4.Rész



                             Hii Guys!! I'm D, és meghoztam a 4.Részt!!
                        Nagyon örülök a 13.Feliratkozónak és az 1,352
                     oldalmegjelenítésnek!!!!! Továbbra is csak annyit kérek;
                   hogy iratkozz fel, komizz, és csatlakozz ha tetszett! :)
                      Jó olvasást! Pusszancs♥♥♥♥♥

                                                                                                               D xoxo









Niall Horan 
Reggel van, érzem a függönyön keresztül be szűrődő fényt.Amit a nap bocsájt a földre, s ami be aranyozza az emberek napját.Fülemet meg csapja valami fura hang.Mintha valaki ropogtatna valamit, vagy csámcsogna.Igen ez a jó szó a hangra, ami bántja a fülem.Ki nyitom szemeim, és egy szőke fiút pillantok meg magamtól körülbelül fél méterre.

Egy tál pop corn van az ölében,és azt eszi.Végig nézzek rajta párszor mire el jut az agyamig, hogy igen itt ül mellettem egy férfi.
Nagyot nyelek, mire el neveti magát.Mint -itt mindenkinek- neki is tetoválva vannak karjai.Piercing van a szájában és fekete felsőt visel -jelenleg.Az előbbi vigyorával meg mutatta hófehér fogsorát, ami szinte csillog.Szőke haja precízen fel van állítva, s zselézve.Nagyokat pislogok rá, akár ki is ez a pasi.Tuti,hogy Mr Styles-hoz jött.A torkomban növekedő gombóctól meg se tudok szólalni, még mindig egymást nézzük.
De, mit keres itt? És hogyan jutott be a házba?

-Niall, el takarodnál a házamból? -Mr Styles hangja szakít ki gondolataimból.A hang irányába fordítom fejem, épp a farmerját húzza magára, s gombolja be.A másik férfi aki -ezek szerint- Niall le rakja a tálat az ágy melletti éjjeli szekrényre, fel áll.

-Bocs, hogy meg zavartam a mézes heteid.De beszélnünk kellene. -mondja a szőkeség, közben kezeit zsebébe mélyeszti.Szemeim tágra nyílnak mondatára.

-Mi a faszról beszélsz?! Ő,  -rám mutat- nem a csajom, ő egy senki.Vágod! Na húz el! -mutat az ajtóra.

Na jó ez azért szíven ütött.Igaz, nem vagyok senkije de Ő hozott ide nem magamtól jöttem.Az utcán is hagyhatott volna!Lehet mind ketten jobban járunk, ha akkor nem jön oda és -állítólag- ment meg.De, lassan már ezt se hiszem el.Az igaz hogy az a 12 óra ki esett, vagy több, de nem hinném hogy bárki is egy ilyen lányt akar meg erőszakolni.Hisz, csak végig kell rajtam nézni.Az arcom irtó csúnya, a ruháim régiek, és a hajam sem a legjobb.Az alkatommal ugyan így, mégis melyik férfi akarna egy ilyet?

-Haver, ne csináld már!Komoly dolgokról kell beszélnünk! -e mondatra vissza térek a valóságba, Niall az ajtón kívül áll.Mr Styles, pedig az ajtón belül, egyik kezével fogja az ajtót.

-Szarom le hogy mit kell és mit nem, majd beszélünk. -ezzel rá csapja az ajtót, a fura akcentusú srácra.
Egyik kezét homlokára teszi, a másik a derekán van.

-Louis-ról van szó! -a göndör izmai meg feszülnek.Meg fordul, fel tépi az ajtót.

Meg ragadja a pólójánál és ki löki a folyosóra.Hallom ahogy Niall háta a falnak nyomódik, most mi csinál? Ki ugrok az ágyból és feléjük közeledem. Ám, az ajtóban meg torpanok.Amint látom Mr Styles hátán lévő izmokat meg feszülni.Szegény Niall-t még mindig a falnak szorítja.A feszültséget szinte tapintani lehet a levegőben.

-Nem akarok róla semmit se tudni!Meg értetted? -sziszegi fogai között.El emeli a faltól majd vissza vágja, mintha csak egy rongy darab lenne. Niall le csúszik a falon és fel néz Mr Styles-re.

-Tűnj el! -ez az utolsó amit mond neki, szembe fordul velem.Kezei ökölbe szorítva lógnak teste mellett, egy pillanatra rám néz.Gyönyörű zöld szemei, feketék.Vajon mi baja lehet azzal a Louis-sal?

-Vigyáz Harry, mert meg ütheted a bokád,és veled együtt Ő is. -Niall föl áll, közben figyelmezteti Harry-t. Tehát így hívják;Harry Styles.

 Ezek után, a szőkeség el sétál a hosszú folyosón, le a lépcsőn, majd ki az ajtón.A bejárati ajtó be csapódik, Harry pedig öklét a falba üti.Meg rémülve, nézzem ahogy a falon le folyik a vörös folyadék.Ami az Ő kezéből szivárog, már teljesen ki ment fejemből az iránta érzett dühöm.A fal be horpadt ütésétől, teste még mindig feszes.Felé lépek párat, s mellette állok meg.Jóval magasabb mint Én, van köztünk úgy, két fejnyi.Ujjaimmal meg fogom azt a kezét mely -még- egyben van.


-Mr Styles. -hangom épp hogy hallatszik a csendes helységben.Feje le van hajtva, mellkasa fel-le emelkedik.


Be állok két karja közé, fogalmam sincs honnan jött ez a hirtelen jött bátorság.De egyet tudok;le kell nyugodnia.Nem néz rám, a vére még mindig folyik.Szemeit a padlóra szegezi, vékony karjaimat dereka köré fonom.Fejemet mellkasára hajtom, hallom szívverését.Egyenletes.Keze még mindig a falban van, másik kezét derekamra csúsztatja.

-Neked csak Harry. -suttogja.Fogalmam sincs hogy meddig állhattunk így, de jó volt.Az én részemről legalább is.Engem nem szoktak az emberek ölelgetni, sem a közelembe jönni.És hogy miért van ez, azt nem tudom. Annyi kérdést szeretnék fel tenni neki, de nem merek egyet se.


Meg akarom ismerni, de attól tartók ez lehetetlen. Harry olyan, zárkózott típusnak tűnik.Akit senki nem tud meg törni, meg ismerni, vagy a közelébe menni.Eddig nem igazán láttam őt bármilyen normális emberrel.Vagy nővel, talán meleg? Nem, nem az nem lehet.Ezt azért kétlem.Hosszú perceken keresztül állunk egy mást magunkhoz szorítva.Örülök hogy nem tett magában nagyobb kárt, mert ez is elég szépen meg fog látszódni rajta.Csak azt tudnám ki az a Louis, vajon köze lehet a versenyhez? Miért váltja ki csupán az illető neve ezt, belőle? Túl sok dolgot akarok meg tudni Róla, és mindenről ami Őt körül veszi.De, miért? Miért, ha nem is ismerem?Ha, egy senki vagyok számára? ~Kérdések, melyekre talán soha se kapok választ...